Rendező-operatőr és producer, a KRÓNIKA Alkotóközösség és Filmalapítvány vezetője.
1938. szeptember 23-án született Kiskunhalason.
Filmgyári élete már gyermekkorában elkezdődött, mert édesapja, Lakatos Vince filmrendező és több kollegája mellett iskolás korában is már rendszeresen dolgozott a stúdióban.
1957 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomát szerzett Illés György, Keleti Márton, Máriássy Félix és Makk Károly tanítványaként.
A Balázs Béla Filmstúdió egyik alapító tagjaként kezdett önálló rendezői munkát végezni, amellyel párhuzamosan a Hunnia Filmgyárban, - az akkori játékfilmgyárban, - éveken keresztül Szécsényi Ferenc asszisztenseként dolgozott.
Első önálló játékfilm-operatőri megbízatását 1966-ban kapta. (Fehér Imre: "Harlekin és szerelmese" című filmje).
A folyamatos játékfilmes operatőri tevékenység mellett 1967-től kezdve a rövidfilmes területen is dolgozni kezdett. Eleinte operatőrként szinte valamennyi rendezővel együttműködve, majd önálló rendezői megbízásoknak tett eleget.
Eddig pályafutása során 11 játékfilmet és tv-filmet, valamint mintegy 250 rövidfilmet, 120 darab 30 perces tv-műsort fényképezett és rendezett. A 250 rövidfilm közül igen sok jelentős fesztiválon fontos díjakhoz jutott. (Kb. 70-80 díj fűződik az általa rendezett és fényképezett filmekhez.)
1986 novemberétől 1988 nyaráig a MOVI Helios Filmstúdiójának vezetője volt.
1989 vége óta, a cég megszüntetéséig a Magyar Mozi- és Videofilmgyár Művészeti irodájának vezetője. 1991-ben a tagok kezdeményezésére megalakította a KRÓNIKA Alkotóközösség és Filmalapítványt. Ez az alkotóműhely lett a magyar filmszakma első önálló, nem állami stúdiója.
1983-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki.
Bár érdeklődése elsődlegesen a művészettörténeti, történelmi, kultúrhistóriai és néprajzi témák felé irányul, több fesztiváldíjas műszaki- és természetfilmet is rendezett, fényképezett.
A KRÓNIKA Alkotóközösség és Filmalapítvány vezetőjeként az alkotóműhely filmjeinek producere is. Stúdióvezetői tevékenységét az a tény minősíti, hogy a KRÓNIKA által 1991 óta gyártott 76 film eddig 26 fesztivál- és szemledíjat kapott, az egyszerű dicsérő okleveleket nem számítva. Az alkotóműhely utolsó 5 évének szemleeredményei a stúdiót bemutató oldalakon találhatók.
Csak néhány filmet sorolnánk fel azokból az általa rendezett filmekből, amelyek fesztiváldíjat, sőt némelyikük fesztiváldíjakat kaptak:
A csend harcosai
A látható láthatatlan
A nő
A napba repülő sas
A varázsló kertje
Levelek Pétervárról
Lapok egy csavargó naplójából
Alakok tájban
A magányos cédrus
Festő a kofferban
A szép akasztott
Munkácsy inasa
A casus belli-ember
A KRÓNIKA Alkotóközösség és Filmalapítvány a magyar filmszakma szervezetének és dotációs rendszerének átalakítása után elsőként önállósította magát az állami filmgyártástól. Az alkotóműhely alapítói az egykori Népszerűtudományos és Oktatófilm Stúdió volt tagjaiból kerültek ki. Alkotóműhelyünk tudatosan használja nevében az "alkotóközösség" megnevezést a "stúdió" helyett, mivel példa kívánt lenni az új típusú műhelyszervezetekre, amelyek nem egy vállalat osztályaként működnek annak adminisztratív konzekvenciáival súlyosbítva, hanem szellemi közösségként, gyakorlatilag stúdióapparátus nélkül. Az alkotóműhely vezetője maga is aktív filmrendező: Lakatos Iván.
Megalakulásunk óta alkotóműhelyünk kb. 75-80 filmet készített, ezek közül 26 alkotás kapott fesztiválokon és szemléken díjat. Szeretném részletezni az utóbbi évek filmszemléin elért eredményeinket. (Természetesen a kisebb jelentőségű dicsérő okleveleket nem számoltam bele az eredményekbe.)
2000. Szolnoki Millenniumi Képzőművészeti Filmszemle
Lakatos Iván: Munkácsy inasa című filmje kategóriadíjat kapott.
Moldoványi Judit: Az álruhás királyfi című filmje a National Geographic különdíját kapta;
Kormos Ildikó: Szőrmentén című filmje kategória díjat kapott
A 12 év után ismét megrendezett Miskolci Tudományos Filmszemlén:
Kormos Ildikó: Szőrmentén, és a Tört fények ólomkeretben című filmjéért rendezői díjat kapott;
Rák József ugyanezen filmekért operatőri díjat kapott;
Kende Péter: Cigányok, emberek, mesterek. című filmjéért az MSZOSZ különdíját kapta;
Tiefbrunner László: A kutakról. című filmjéért posthumus, egész életművét jutalmazó oklevelet kapott;
az említett díjak összességéért pedig a KRÓNIKA Alkotóközösség és Filmalapítvány a legeredményesebb stúdió számára külön ez alkalommal létrehozott díjat kapott. (Itt szeretném megjegyezni, hogy a magyarországi filmszemlék történetében még soha nem emelték ki külön a legsikeresebben szereplő alkotóműhelyt, és eredetileg a miskolci filmszemlén sem szándékoztak ilyen díjat kiadni. Azonban tekintettel arra, hogy a hét kiosztott díjból négyet stúdiónk filmjei kaptak, a zsűri úgy érezte, hogy ki kell emelnie külön elismeréssel ezt az eredményt.)
2002-ben tovább folytattuk sikeres miskolci szereplésünket;
Moldoványi Judit: Az elátkozott malom című filmjéért a Szemle rendezői díját nyerte;
Vékás Péter Magyar Tamás: A magyar Cellini című filmjéért az operatőri díjat kapott;
2003-ban a Szolnoki Nemzetközi Tudományos Filmszemlén:
Lakatos Iván: A szép akasztott című filmje a DUNA TV díját nyerte;
Lakatos Ivánkapta az operatőri díjat Moldoványi Judit: Nyolclábú buckalakók című filmjéért;
a Miskolci Tudományos Filmszemlén:
Lakatos Iván: Festő a kofferban című filmje a szemle nagydíját;
Magyar Tamás: A hétmérföldes című filmje a NKÖM díját;
Moldoványi Judit: Nyolclábú buckalakók című filmje pedig a DUNA TV díját kapta.
Érdekes, amellett fontos elismerésként értékeltük, hogy Moldoványi Judit: Nyolcábú buckalakók című filmje meghívást kapott Szentpétervárra, az Oroszországi Tudományos Akadémia által rendezett rovar-témájú nemzetközi tudományos ülésre.
2005-ben a Szolnoki Nemzetközi Tudományos Filmszemlén:
Lakatos Iván: A casus belli-ember című filmje a Duna TV díját kapta;
Moldoványi Judit: Nyolclábú buckalakók című filmje a filmes kategória díját kapta.
2006-ban a 37. Magyar Filmszemlén
Lakatos Iván: A casus belli-ember című filmje a Tudományos Ismeretterjesztő kategória fődíját kapta.
Szeretnék arról is beszélni, hogy filmjeinket sikerült, - gyakorlatilag az egész országot lefedve, - bejuttatni részben az országos, de főleg a területi, körzeti televíziók adásaiba.
- megalakulásunk óta, tehát immár 18. éve valamennyi filmünket sugározta a Duna Televízió, és régebben, ha időnként anyagilag hozzájárult, a Magyar Televízió is. A Magyar Televízió új vezetése 2007-ben elkezdte rendszeresen műsorra tűzni filmjeinket, és sorra veszi át és sugározza az újabb és régebbi munkáinkat;
- együttműködési szerződést kötöttünk eddig 12 körzeti és területi televízióval, olyanokkal, amelyek nem kábeltelevíziók elsősorban, hanem sugárzás útján fedik le az ORTT által szerződésben engedélyezett 50 kilométeres átmérőjű kört. A szerződés értelmében ezek a televíziók a saját maguk által készített napi 3-4 órás műsorba építve sugározzák filmjeinket. Ennek a műsorrész-meghatározásnak azért van jelentősége, mert a helyi, vagy körzeti problémákkal foglalkozó adásokat általában mindig megnézik az érintett körzetben élők, így ebben a műsorrészben a mi filmjeinket is! A nem saját területükkel foglalkozó műsorok közül ugyanakkor általában a kereskedelmi televíziók adásaira kapcsolnak;
- bizonyos sajátos témájú filmjeinket műsorra tűz rendszeresen a vallási műsorokra szakosodott PAX Televízió. (Ezek a filmjeink csak érintőlegesen találkoznak az egyházi témával, hiszen például a Praedicate et docete című filmünk történelmi feldolgozása volt a Pannonhalma-témának, a Tört fények ólomkeretben művészettörténeti film volt az ólomkarikás ablakokról, A kenyér, vagy a Búcsújárás című filmünk pedig kifejezetten néprajzi film volt.)
- nagyon fontos terjesztési területünknek tekintjük filmjeinknek a pedagógusok munkájában történő felhasználását is. Benne vagyunk valamennyi filmünkkel a Balázs Diák nevű taneszköz-gyártó és forgalmazó cég katalógusaiban. Rajtuk keresztül eddig mintegy 300-350 kazettát adtunk el iskolai felhasználásra;
- nagyon fontos megjelenésnek tekintjük azt a formát, amikor néhány nagyobb múzeum egy-egy reprezentatív kiállításán külön vetítő helyen gyakorlatilag kiállítási tárgyként mutatja be az alapkiállításhoz kapcsolódó munkáinkat. Külön meg kell említenem szakmai sikerként, Az inas a szalonban című filmünk "múzeumi karrierjét". A film Munkácsy Mihály életét mutatja be, az egyedülállóan gazdag Magyar Nemzeti Galéria-beli kiállítás anyagának felhasználásával. Ahogy a Munkácsy-kiállítás napjainkig is megy körbe az ország múzeumaiban, úgy megy körben filmünk is reggeltől estig történő projektoros bemutatással. A bemutatkozás sikerét jelzi, hogy az egyes múzeumokban bizományban átadott DVD-lemezeken filmünkből már eddig is több száz példányt értékesítettünk, és még közel egy év kiállítási időszak hátravan Magyarországon. Bízunk benne, hogy a film sikere tovább folytatódik.
A Magyar Nemzeti Galéria Vaszary kiállításán szintén sikeresen vetítették Moldoványi Judit: Utazás a fehér hajón című filmjét, és a 2008. májusában nyílt csíkszeredai "Nagybányai festészet" című kiállításon Lakatos Iván: Alakok tájban című munkája "fut" folyamatosan.