• Etikai kódex

Magyar Producerek Szövetségének

Etikai Kódexe

 

Tartalomjegyzék

 

I. Bevezetés 
1.1. Az üzleti élet szereploinek magatartása 
1.2. Az erkölcsös magatartás követésének igénye 
1.3. Az üzleti vállalkozás, mint erkölcsös tevékenység 
1.4. A vállalkozók magatartását befolyásoló szempontok 
1.5. A nagyvállalkozások fokozott felelossége 
1.6. Az üzleti erkölcsbe, tisztességbe ütközo magatartás akkor is elítélendo, ha jogszabályok nem tiltják.

II. Általános rendelkezések 
2.1. A Kódex hatálya 
2.2. A Kódex értelmezése 
2.3. A Kódex és a jogrend viszonya 
2.4. Kapcsolat a vállalkozások és szakmák etikai kódexeivel 
2.5. A szövetségi tagsággal összefüggo követelmények

III. Az erkölcsös vállalkozó 
3.1. A vállalkozások általános erkölcsi követelményei; 
3.2. A piaci magatartás szabályai 
3.3. A vállalkozások belso viszonyai 
3.4. Az üzleti környezettel és a helyi közösségekkel való kapcsolatok

IV. A vállalkozói munkával összefüggo egyéb kapcsolatok 
4.1. A közhatalmi szolgálatot ellátó vagy arra hatást gyakorló személyek korrumpálása nem megengedett. 
4.2. A szakmai, ágazati, területi szervezetekkel való kapcsolatok 
4.3. A vállalkozás közszereplése, sajtó és más nyilvánosság elotti megjelenése 
4.4. Csod és felszámolás elott az önmérséklo magatartás elvárható

V. Hatálybalépés, eljárási és alkalmazási szabályok 
5.1. Hatálybalépés 
5.2. Eljárási szabályok

VI. Az Etikai Kódexben használt kifejezések értelmezése és magyarázata

VII. Etikai Bizottság eljárási szabályzatának alapelvei 
7.1. Az Etikai Bizottság hatásköre és illetékessége 
7.2. Az Etikai Bizottság eljárásának kezdeményezése 
7.3. A vizsgálóbiztos 
7.4. Az Etikai Bizottság tárgyalásának elokészítése 
7.5. Az Etikai Bizottság tárgyalása 
7.6. Összeférhetetlenség 
7.7. Az Etikai Bizottság határozata

 

I. Bevezetés

Ez az Etikai Kódex (a továbbiakban: Kódex) a Magyar Producerek Szövetsége részére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Etikai Kódexét alapul véve a két szervezet együttmuködésének megfeleloen került összeállításra. Célja, hogy a Magyar Producerek Szövetsége tagjai számára utat mutasson a tisztességes versenyzés, a becsületes üzleti magatartás, az elvárható piaci és más üzleti cselekedetek tekintetében. Ezen túlmenoen alapul szolgál az etikai eljárásokhoz és általában a vállalkozók, piaci szereplok magatartása kialakításához és megítéléséhez. A Kódex a Magyar Producerek Szövetségebe tömörült producerek közösségének álláspontját képviseli az erkölcsös és nem erkölcsös magatartás tekintetében.

A Kódex tükrözi napjaink társadalmi és gazdasági helyzetét, az abban meglévo ellentmondásokat, a közmegítélésben gyakran kiforratlan, nem általánosan respektált nézeteket és mindezen körülmények közt jelöli meg az erkölcsösnek tekintheto, elvárható magatartási szabályokat. A jogrend, a körülmények és a közfelfogás változásával összefüggésben indokolt a Kódex mintegy ötévenkénti felfrissítése.

1.1. Az üzleti élet szereploinek magatartása

A gazdasági élet valamennyi mozzanatát, a piaci szereplok minden cselekedetét lehetetlen csupán jogi, közgazdasági vagy hatalmi eszközökkel szabályozni. Az üzleti élet alakulásában nagy szerepe van a résztvevok magatartásának, a kialakult szokásoknak, az általánosan elfogadott és kialakult gyakorlatnak és a szereplo személyek magatartásának is. A sikeres üzleti életben elkerülhetetlen a résztvevok egymás iránti bizalma, melyet az erkölcsi normák követése garantál. A Kódex megmutatja, hogy az üzleti világban mely magatartásformák tekinthetok erkölcsösnek, melyek kevésbé - vagy éppen elfogadhatatlanok.

1.2. Az erkölcsös magatartás követésének igénye

Megállapítható, hogy - miként a fejlett piacgazdaságok példái ezt igazolják - az erkölcsös, a közösségi érdekeket és értékeket is respektáló vállalkozások hosszabb távon sikeresebbek, mint a környezetüket semmibe vevok. Más oldalról a vállalkozások társadalmi felelossége nemcsak a haszonszerzés és a vagyongyarapítás, azaz az üzleti eredmények elérése, hanem a közjó, valamint a kisebb és nagyobb közösségek szolgálata is. A magatartási normák önkéntes és következetes betartása biztosítja, hogy az üzleti élet egészének társadalmi megítélése kedvezo legyen.

1.3. Az üzleti vállalkozás, mint erkölcsös tevékenység

A filmgyártó vállalkozás a filmforgalmazás és más terjesztési módok által elérheto nézok, a fogyasztók szükségleteinek kielégítését célozza, résztvevoinek anyagi támaszt és érvényesülési, megélhetési lehetoséget biztosít, az üzleti partnerek részére jövedelemszerzési lehetoséget kínál, a tulajdonosok és a befektetok javainak megtérülését és gyarapodását szolgálja. A vállalkozások felkarolják és érvényesítik a kezdeményezéseket, teret adnak és feltételeket biztosítanak a szakmai és gazdasági fejlodésnek. A vállalkozás a piacgazdaság nélkülözhetetlen alapintézménye, aminek fobb muködési elvei megegyeznek a demokrácia legfobb jellemzoivel: a teljesítmények érvényesülése, a verseny szabadsága, az egyenlo piaci feltételek megteremtése és mindezeken keresztül az egyéni célok és a közjó együttes szolgálata. Mindezen tények figyelembevételével megállapítható, hogy az erkölcsi követelményeknek megfelelo vállalkozás beilleszkedik a társadalom általánosan elfogadott muködési rendjébe. 

1.4. A vállalkozók magatartását befolyásoló szempontok

A producerek, és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások egyszerre három követelménynek kell, hogy eleget tegyenek. Érvényesíteni kell saját üzleti érdekeiket, másrészt jogköveto és jogtisztelo módon kell eljárniuk (ideértve a szerzoi és személyiségi jogok tiszteletét is), harmadrészt be kell tartaniuk az erkölcsi normákat. A Kódex kifejezi, hogy ez a hármas követelmény egyidejuleg és egyetemlegesen érvényes, nem lehet még idolegesen sem valamely szempontot a többi rovására érvényesíteni.

1.5. A nagyvállalkozások fokozott felelossége

Az üzleti élet egészében, így a közfelelosségben is kiemelt szerepe van a nagyvállalatoknak, magatartásukat a partnerek és a polgárok széles köre élvezi vagy szenvedi. Tolük elvárható, hogy az erkölcsös magatartást vezetoi és szervezési intézkedésekkel is biztosítsák, mint pl. magatartási normák, kódexek kialakítása, a vállalati értékek és fontossági sorrend megfogalmazása, etikai intézmények, bizottságok muködtetése, a közkapcsolatokban az etikai szempontok érvényesítése, az alkotók és alkalmazottak képviseletének biztosítása az oket érinto döntéshozatalban, stb.

1.6. Az üzleti erkölcsbe, tisztességbe ütközo magatartás akkor is elítélendo, ha jogszabályok nem tiltják.

Elofordulhat, hogy jogszabályban megengedett magatartás is erkölcstelen, ha az a produceri közösség, a fogyasztók vagy más fontos üzleti vagy közéleti szereplok érdekeit olyan módon sérti, hogy azok képtelenek érdekeik kielégíto érvényesítésére. Erkölcstelen az az írott joggal kifejezetten nem ellentétes magatartás is, mely kihasználja a joghézagokat, a jogi ellentmondásokat és kiskapukat, és ezzel úgy hajtanak hasznot, hogy a közösségnek vagy a partnereiknek kárt okoznak.

II. Általános rendelkezések

2.1. A Kódex hatálya

A Kódex hatálya a Magyar Producerek Szövetsége tagjaira terjed ki. A gyakorlati alkalmazásban a Kódex hatálya érvényesül a producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások vezeto állású alkalmazottaira és mindazon természetes személyekre, akiknek eljárása a tag eljárásának minosül. A Szövetség tagjai vonatkozásában a Kódexet az Etikai Bizottság munkájában érvényesíti. A Szövetség tagjai ismerjék meg a Kódexet abból a célból, hogy tevékenységükben az itt lefektetett elveket és normákat érvényesítsék. A Kódex megismerése egyben kifejezi azt is, hogy a Szövetség tagjai alávetik magukat a Kódex eloírásainak.

2.2. A Kódex értelmezése

A Kódex a közérthetoség érdekében gyakran használ rokon értelmu kifejezéseket, mint pl. tisztességes, erkölcsös, etikus; vagy tilos, nem elfogadható, erkölcstelen, tisztességtelen. Ezek a kifejezések kizárólag erkölcsi értelemben, magatartási ajánlásként értelmezhetoek, a vállalkozók és az Etikai Bizottság értékítéleteit segítik. A Kódex tekintetében a legfontosabb fogalmakat az 1.sz. függelék tartalmazza.

A Kódex a, b, c, stb. pontjainak megfogalmazásai nem jelentik az etikátlan magatartások tételes, kimeríto felsorolását. Céljuk, hogy elosegítsék a konkrét etikai ügyek megítélését, eldöntését, továbbá az etikus piaci magatartás érvényesülését. 

2.3. A Kódex és a jogrend viszonya

A producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások tevékenységük során jogköveto és jogtisztelo módon kell, hogy eljárjanak. Mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabályok nem rendeznek illetve nem tiltanak, a Kódex erkölcsi normái, valamint a kialakult gyakorlat és szokások alapján kell eljárni. A Kódex nincs ellentétben a jogrenddel, követi a közösségi érdekek figyelembevételével kialakult szokásokat. Ha a vállalkozóknak kétségük merül fel a helyes magatartást illetoen, akkor a Kódex az irányadó. A jogköveto magatartást, mint minimális erkölcsi követelményt kell tekinteni.

2.4. Kapcsolat a vállalkozások és szakmák etikai kódexeivel

Az egyes szakmai szervezetek, érdekcsoportosulások és jellegzetesen a nagyobb vállalkozások gyakran alkotnak maguk is etikai kódexeket, magatartási útmutatókat és más, erkölcsi követelményeket megfogalmazó dokumentumokat. Több esetben muködtetnek etikai bizottságokat, érdekvédelmi vagy érdekképviseleti szószólókat is. Ezek a megoldások kívánatosak,hasznosak , mert szolgálják a tisztességes vállalkozások ügyét. A Magyar Producerek Szövetsége a saját etikai munkájában elismeri és elfogadja , ha a vállalkozók szukebb közösségük vagy vállalkozásuk lefektetett normái szerint járnak el, amennyiben ezek nem kerülnek ellentmondásba a Kódex-szel.

2.5. A Producerek Szövetsége tagságával összefüggo követelmények

A Producerek Szövetsége tagságával járó követelmények, mint pl. adatszolgáltatások, tagdíjfizetés, stb. pontos teljesítése minden tagtól elvárható. A tagsági viszony nem jogosítja fel a producereket és az általuk képviselt produkciókat valamint vállalkozásokat, hogy a Szövetség nevében vagy képviseletében járjanak el, kivéve, ha erre a szövetségi választott tisztségük ad lehetoséget.

III. Az erkölcsös vállalkozó

3.1. A vállalkozások általános erkölcsi követelményei;

3.1.1. a vállalkozó köteles lelkiismeretesen és szakszeruen eljárni,

3.1.2. írásban vagy szóban vállalt kötelezettségeit teljesíteni,

3.1.3. jó szándékú és jóhiszemu üzleti magatartást tanúsítani,

3.1.4. tevékenységét partnereivel a kölcsönös együttmuködés szellemében folytatni,

3.1.5. eszközeit munkája elvégzéséhez megfelelo állapotban tartani,

3.1.6. alkalmazottait és más munkavállalóit méltányosan és igazságosan foglalkoztatni,

3.1.7. megbízhatóan viselkedni, partnerei figyelmét kapcsolatukban a lényeges körülményekre felhívni,

3.1.8. a vállalkozói munka során mindig tiszteletben tartani a természeti és társadalmi környezetet.

3.2. A piaci magatartás szabályai

A vállalkozóktól elvárható piaci magatartás szabályainak jelentos részét jogszabályok tartalmazzák, mint pl. a mozgóképtörvény, a versenytörvény, fogyasztóvédelmi törvény, közbeszerzési törvény, a reklámtörvény, illetve a közteherviselésre vonatkozó jogszabályok. Ezek eloírásainak betartása mellett a vállalkozóktól elvárható magatartási követelmények a következok.

3.2.1. A vállalkozó csak olyan kötelezettséget vállalhat, amelyre felkészült, illetve elore láthatóan tudja és akarja teljesíteni.

a) A szerzodések lényeges feltételeit illetoen a vállalkozóknak készen kell állniuk a szerzodésszeru teljesítésre, különösen az árak, a határidok, a minoség és a mennyiség vonatkozásában. A szerzodéskötéskor elvárható gondosság mellett új, nem ismert tényezok hatásaira hivatkozni csak akkor indokolt, ha azok a szerzodéskötéskor még csak valószínusíthetoek sem voltak.

b) Tisztességtelen az olyan szerzodés, amelyet abból a célból hoztak létre, hogy késve, részben vagy hiányosan teljesítsék és ezzel másoknak - a megrendelonek vagy versenytársaknak - kárt okozzanak. Tisztességtelen az a szerzodés, amelyben a vállalkozó az általa okozott elmaradás következményeit az árban eleve érvényesítve, mintegy megtervezi a nemteljesítést.

c) Elfogadhatatlan az a szerzodés, amelyben a vállalkozó nem a szerzodésben foglaltak értelmében jár el, így különösen ha anyagi vagy szellemi terméket abból a célból vásárol, hogy azt a piaci forgalomból kivonja vagy hasznosítását visszatartsa.

d) Megengedhetetlen a megfelelo felkészültség, szakképzettség, engedély és szakértelem nélkül vállalt szerzodés és munkavégzés, a kontár módra, szakszerutlenül, rossz minoségben végzett teljesítés még akkor is, ha az ár vagy más szerzodéses feltétel ezt indokolná.

e) Nem lehet szerzodni olyan tevékenységre, amelynek folytatásához szükséges valamennyi adminisztratív, engedélyezési és más jogi feltételek nem állnak rendelkezésre és nem lehet engedélyektol, így kivált a vállalkozás tevékenységi körétol tartósan és lényegesen eltéro tevékenységre vállalkozni.

f) Elfogadhatatlannak minosül minden illegális tevékenység is, beleértve az engedély vagy szerzodés nélküli foglalkoztatást, a zsebbol való fizetést, a szerzoi joggal védett alkotás jogosulatlan felhasználásával végzett tevékenység stb.

g) Nem tisztességes a piac illegális szereploivel, az engedély nélküli vállalkozókkal és munkavállalókkal megállapodásokat kötni és gazdasági kapcsolatokat építeni, továbbá olyan árukat és szolgáltatásokat beszerezni, felhasználni vagy továbbadni, amelyek illegális, engedély nélküli forgalomból származnak.

h) Nem fogadható el, ha a szerzodések teljesítése során a vállalkozó úgy jut anyagi elonyhöz, hogy a természeti környezetet károsítja.

3.2.2. A szállítók, alvállalkozók, és más, a vállalkozóval kapcsolatban álló piaci szereplok a kölcsönös egyenjogúság alapján muködjenek együtt.

a) Az eladó, szállító pozícióban lévo gazdálkodó szervezetek és vállalkozók a partnerek pénzügyi erejét és lehetoségeit ugyanolyan mérlegelési elvek szerint ítéljék meg, mint amire saját vásárlásaiknál is igényt tartanak.

b) A beszállítókkal való kapcsolatokban figyelembe kell venni a kölcsönös érdekeket és lehetoségeket, és azokat méltányolni kell. A beszállítók vannak a leginkább kitéve az erofölény alkalmazása veszélyeinek, ezért az o részükrol várható leginkább ennek etikátlan megelozése vagy kompenzálása. Ezek többnyire tisztességtelen muveletek, mint megvesztegetés, személyre szóló és a gazdálkodó szervezet elol eltitkolt visszatérítés, vagy juttatások, illetve ezek kísérlete. A gazdálkodó szervezetek ezeket a lehetoségeket nem fogadhatják el és alkalmazottaikat is erre kell utasítani.

c) Tilos a közületi, vállalati beszerzok megvesztegetése oly módon, hogy a vásárláskor értékes személyi ajándékot, pénzt vagy más elonyt kapnak azért, hogy egy adott szállító céget vagy terméket, szolgáltatást válasszanak.

d) Félrevezetésnek tekintheto, ha a pénzügyi fedezetek rendelkezésre állásának megítéléséhez, a követelések behajtásához szükséges lényeges információkat nem, késve vagy korlátozottan adják át. A jogos fizetési követelések behajtására irányuló törekvés alóli kibújás, ezek elol a források eltitkolása tisztességtelen cselekmény.

3.2.3. Üzleti titkot birtokosának hozzájárulása nélkül jogosulatlanul nem szabad megszerezni, felhasználni vagy mással közölni.

a) Az üzleti partnerekre vonatkozó, a kétoldalú ügyletek során nyert információkat üzleti titokként kell kezelni, azokat harmadik fél számára nem lehet kiadni.

b) A vállalkozók üzleti titkaik védelmében a szükséges intézkedéseket tegyék meg, erre alkalmazottaikat is kötelezzék és partnereik figyelmét is hívják fel a titokvédelemre.

c) Üzleti titkok alá tartoznak szolgáltatási sajátosságok akkor is, ha azok nem esnek szerzoi jogi, vagy iparjogvédelmi oltalom alá.

d) A szerzoi jogvédelem alá eso termékek a szerzoi vagy felhasználói jog tulajdonosának engedélye nélküli használata, illegális sokszorosítása, másolatainak terjesztése megengedhetetlen. A jogvédelem alá eso termékek forgalmazásánál fel kell hívni a figyelmet a sokszorosítási tilalmakra ill. korlátozásokra.

e) A versenytársaktól szerzett dokumentumok, tervek, leírások alapján tilos gyártani vagy szolgáltatni.

f) A versenytársak vagy hasonló ügyletekkel dolgozó vállalkozások partnereinek listája üzleti titok. Nem tisztességes mások megrendeloi körének felderítése, azok befolyásolása és átcsábítása, mások megrendeléseinek ilyen módon történo megszerzése.

g) Az üzleti tárgyalások vagy más üzleti kapcsolatok révén megszerzett titkokat csak a két fél közötti kapcsolatban és csak arra a célra indokolt felhasználni, amiért azokat közölték.

h) Indokolt és kívánatos, hogy a partnerek kölcsönösen titokvédelmi nyilatkozatokat tegyenek arra utalva, hogy a megszerzett információkat csak milyen körben, céllal és idoben használhatják.

3.2.4. Az üzleti partnerek, versenytársak jó hírét tiszteletben kell tartani, róluk megalapozatlan rossz hírt vagy bizalmatlanságra alapot adó információt híresztelni nem szabad, valós tényeket hamis színben feltüntetni nem megengedett.

a) Tilos más vállalkozó jó hírnevét, hitelképességét, üzleti megbízhatóságát, fizetési készségét harmadik fél vagy a nyilvánosság felé indokolatlanul vitatni, sérteni vagy veszélyeztetni.

b) Más vállalkozók tudatos lejáratása nem megengedett. Ebbe bele kell érteni más vállalkozások, azok vezetoinek vagy képviseloinek, tevékenységüknek, termékeiknek és szolgáltatásaiknak befeketítését vagy annak sugalmazását.

c) Nem tisztességes alaptalanul híresztelni más vállalkozás tönkremenetelét, bezárását, csodjét vagy felszámolását, fizetoképtelenségét, ezek bekövetkeztének veszélyét, valamint a termékek és szolgáltatások alkalmatlanságát vagy veszélyezteto voltát.

3.2.5. Versenytársakkal való kapcsolat

a) Az azonos szakmában, piacon és érdekeltségi körben muködo partnerekkel korrekt kapcsolatot kell tartani. Ezen belül tiszteletben kell tartani és megértéssel kell fogadni mások üzleti érdekeit és törekvéseit.

b) A versenytársak üzleti magatartására és eredményeire vonatkozó információk szerzésében nem lehet az üzleti titkokat megsérteni.

c) Nem tisztességes a becsületes versengést rossz hírek keltésével, jogtalan elonyök szerzésével és kiaknázásával megrontani.

d) A versenytársak eredményeinek szakmai elismerése erosíti az egész szakma tekintélyét.

e) A versenytársak közötti összefonódás, ha az a piaci verseny kizárására, korlátozására irányul, nem elfogadható.

3.2.6. A munkaeropiacon kialakult verseny keretében tisztességtelen a munkaerocsábítás, ha az a partnerek üzleti potenciáljának kifejezett gyengítését célozza.

a) Erkölcstelen más vállalkozók kulcsembereinek elcsábítása abból a célból, hogy azok ütoképessége gyengüljön. Tisztességtelen, ha egy vállalkozó mástól egész csoportokat, részlegeket vesz át annak szándéka ellenére, és ezzel a másik vállalkozót jelentosen gyengíti.

b) Erkölcstelen a munkavállalót munkaszerzodése megszegésére bírni és különösen az ebbol adódó hátrányokat átvállalni, valamint olyan ígéreteket kilátásba helyezni, amelyek a szokásos munkaeropiaci feltételektol jelentosen eltérnek.

c) A munkaerocsábítás súlyosan elítélheto esete, ha annak célja az üzletfél titkainak, pl. ügyfeleinek megismerése vagy átcsábítása.

3.2.7. Tisztességtelen elonyszerzésrol.

a) A kizárólagos szerzodéseken túlmenoen nem lehet a versenytársakkal vagy más üzleti partnerekkel fennálló kapcsolatok közvetlen megszakítására másokat bíztatni annak ígéretével, hogy a partner helyébe fogunk lépni.

b) Nem megengedett mások áruinak és szolgáltatásainak azzal a kifejezett szándékkal történo elutasítása, hogy ezzel az eladónak kárt okozzanak. A saját helyettesíto áruk kínálata során nem lehet arra kifejezetten utalni, hogy a másokkal meglévo kapcsolatot szüntessék meg.

c) Etikátlan az árakat túlzottan, vagy aránytalanul alacsonyan vagy magasan megállapítani, tartani, érvényesíteni, kikényszeríteni. Ennek megállapítása során figyelembe kell venni többek között a termék, szolgáltatás (beleértve a helyettesíto terméket és szolgáltatást is) szakmában szokásos árát, tisztes hasznát, eloállítási, beszerzési költségét, az árképzést befolyásoló egyéb tényezoket és a piaci viszonyokat, valamint az etikátlan ár más vállalkozásokra gyakorolt hatását.

3.2.8. A közönségkapcsolatokban (PR), reklámban a vevok tisztességes, a lényeges összefüggésekre kitéro tájékoztatása elvárható.

a) Tilos a termék vagy szolgáltatás kelendosége érdekében a fogyasztókat megtéveszteni, ideértve a hiányos tájékoztatást vagy a jellegzetességre utaló alaptalan vagy hiányos árujelzést. A túlzó, alaptalan összehasonlítást tartalmazó reklám megtévesztésnek minosül.

b) A reklámban mások nevesített szolgáltatásaihoz vagy áruihoz képest elonyökre hivatkozni nem megengedett - kivált ha annak nincs valós alapja - még akkor sem, ha az pl. csak a szélesebb választékra vagy a kedvezobb feltételekre utal.

c) Nem megengedheto olyan szolgáltatások vagy termékek hirdetése, amihez nem lehet hozzáférni, illetve közölni kell a korlátozások természetét is.

d) Az üzleti partnerek, megrendelok számára fontos információkat nem szabad elhallgatni; a vállalkozó szolgáltatásait és termékeit illetoen tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. Különösen fontos az árakról és az áralkalmazási és fizetési feltételekrol szóló tájékoztatás, amelynek teljes körunek kell lennie.

e) A személyes eladás és vásárlás ösztönzés, az ügynöki értékesítés keretében az értékesíto személynek kell mindazokat a tájékoztatási kötelezettségeket teljesíteni, ami a forgalomba hozó vállalkozó feladata.

f) Megtévesztésnek minosül, ha a jogszabályok vagy hatósági engedélyek egyedi, félrevezeto értelmezésére alapozva olyan szolgáltatást hoznak forgalomba, amelyre a jogszabály vagy a hatósági engedély nem ad lehetoséget. Különösen erkölcstelen olyan, a partnerek többsége által át nem látható jogi konstrukciók kínálása, amelynek alkalmazásával a partnert veszélybe sodorják, vagy részére elore nem látható hátrányt okoznak.

3.2.9. A piaci kapcsolatokban a gazdasági erofölény érvényesítése, valamint az ezzel összefüggo visszaélések nem elfogadhatók.

a) Tilos az erofölényt arra használni, hogy más vállalkozókkal való kapcsolatot egy harmadik fél kárára befolyásolják, így pl. megrendelések lemondását helyezni kilátásba, ha másokat is kiszolgálnak, illetve kizárólagosságot követelni vevoi pozícióból.

b) Tilos más vállalkozókat megakadályozni abban, hogy a számukra legkedvezobb beszerzési vagy értékesítési forrásokat vegyék igénybe.

c) Erofölény érvényesítését jelenti, ha nyomós ok nélkül megtagadják a szerzodéskötést. Ilyen nyomós ok lehet pl. a vevo tartós fizetési késedelme, a kapacitások vagy készletek kimerülése.

d) Nem fogadható el az erofölényben lévok azon gyakorlata, hogy saját szerzodéses követelményeiket elfogadtassák másokkal annak ellenére, hogy az csak az o számukra jelent elonyt.

e) Erofölénynek minosül a kialakult helyzet megállapodástól eltéro feltételekkel történo kiaknázása, önhatalmú érvényesítése, amelynek során a partner nem választhat más megoldást.

f) Erofölénnyel való visszaélés az olyan, jogilag nem érvényesítheto ígéret elfogadtatása (pl. szóbeliség), amely a gyengébb fél javára nem jelent kielégíto vagy érvényesítheto biztosítékot.

g) Erofölénnyel visszaél, aki szerzodés nélküli teljesítést vár el, illetve a szerzodéskötést megtagadja, noha partnere elfogadja a feltételeket.

h) Erofölény a szokásosnál vagy az ésszerunél hosszabb ajánlati kötöttség elvárása, az egyoldalú árbefagyasztási záradék megkövetelése hosszú távú megállapodásoknál, a kedvezotlenül ható jogszabályi változásokkal eloidézett érdekromlás figyelmen kívül hagyása.

i) Az erofölény tisztességtelen érvényesítését jelenti a teljesítést megelozo ellenérték megkövetelése a teljesítésre vonatkozó garanciák vagy egyéb biztosítékok kiadásának megtagadásával, továbbá a szerzodés teljesítéséért járó felelosségvállalás indokolatlan vagy egyoldalú korlátozása.

j) Egyoldalú erofölény érvényesítése a szakmailag nem indokolt szállítási ütemezés, választék vagy mennyiségi egységek elfogadtatása. Nem fogadható el a jogos igények mellozésére, illetve az elonytelen megállapodások és helyzetek turésére vonatkozó nyomásgyakorlás. Erofölény alkalmazása az is, ha valaki korlátozza szerzodo társa jogát bírósági vagy más jogorvoslat alkalmazására.

k) Erofölény alkalmazásának tekintheto, ha valaki hatósági, önkormányzati vagy más közhatalmi befolyását arra használja fel, hogy vállalkozót érdekei elleni szerzodésre kényszerítsen.

3.2.10. A partnerekkel szemben nem lehet erofölényt alkalmazni.

a) A partnerek, mint ügyfelek, megrendelok és a vállalkozók közti szerzodésekben tisztességtelen, ha olyan általános vagy nem kétoldalúan kialakított szerzodési feltételek kerülnek alkalmazásra, amelyek a vállalkozó egyoldalú érdekeit képviselik.

b) Elfogadhatatlan a szerzodés értelmezésének egyoldalú kikötése, az egyoldalú módosítási jog fenntartása, a szerzodés szerinti teljesítés megállapításának a vállalkozóra történo bízása és a fogyasztó jogainak korlátozása, ha szerzodésszegés áll elo.

c) Nem tisztességes a partnert arra kötelezni, hogy szerzodését - így kivált fizetési kötelezettségeit - teljesítse, ha a vállalkozó nem teljesít.

d) Nem megengedheto, hogy a partnert olyan mellékkötelezettségek - pl. adatszolgáltatás - teljesítésére kötelezzék, amelyek elmulasztása esetén fizetése ellenére is elveszti jogait.

e) Nem engedheto meg, hogy a vállalkozó a szerzodéstol elálljon, ha ezt a lehetoséget a partner számára a szerzodés nem biztosítja. Ha a partner már teljesített ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatást, akkor a vállalkozó csak úgy állhat el a szerzodéstol, ha a teljesült szolgáltatást megfizeti.

f) A partner élete, testi és vagyoni épsége, egészsége károsítása esetére a vállalkozó nem háríthatja el a felelosségviselés kötelezettségét.

g) Nem fogadható el a határozott idore történt megbízás meghosszabbítása, ha a partner azért nem nyilatkozott, mert erre ésszerutlenül rövid határido állt rendelkezésére.

h) A partnerrel kapcsolatos szerzodések rendelkezéseinek megváltoztatása csak kétoldalú megegyezéssel történhet.

i) A partnerrel szembeni teljesítésben a vállalkozó felelossége saját alvállalkozóiért csak akkor csökken, ha az alvállalkozó kiválasztásában a partner részt vett.

3.3. A producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások belso viszonyai

3.3.1. A producereknek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások tulajdonosainak, befektetoinek, betéteseinek és hitelezoinek érdekeit egyaránt védeni kell.

3.3.2. A producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások adatai, nyilvántartásai áttekinthetoek, tiszták, korrektek legyenek.

3.3.3. Az alkalmazottakat az emberi méltóság tiszteletben tartásával, személyiségi jogaik tiszteletben tartásával kell foglalkoztatni.

3.3.4. Az alkalmazottak javadalmazásának méltányosnak és igazságosnak kell lennie.

3.3.5. Az alkalmazottak megkülönböztetése csak a munkavégzéssel összefüggo feltételek (gyakorlat, képzettség, teljesítmény stb.) megléte, teljesítése alapján fogadható el.

3.3.6. Az alkalmazottaknak lehetoséget kell biztosítani, hogy érdekeik képviseletében és védelmében szót emelhessenek.

3.3.7. A munkahelyek egészségesek, biztonságosak és kulturáltak legyenek.

3.3.8. A munkaadók gondoskodjanak arról, hogy munkavállalóik képzettsége, felkészültsége megfelelo legyen a rájuk bízott feladatok elvégzéséhez.

3.3.9. A munkavállalóktól és munkaadóktól kölcsönösen elvárható, hogy lojálisak legyenek egymáshoz, vegyenek részt kölcsönös problémáik megoldásában.

3.3.10. A hatóságok és egyben a partnerek félrevezetésének minosül, ha a telephelyek, székhelyek, tevékenységi körök, vezeto tisztségviselok gyakori változtatásával követhetetlen állapotok alakulnak ki, a vállalkozó utolérhetetlenné vagy követhetetlenné igyekszik válni.

3.4. Az üzleti környezettel és a helyi közösségekkel való kapcsolatok

3.4.1. A versenyeztetés, a pályázaton való részvétel és az elbírálás tisztasága minden érdekelt kötelessége.

a) A versenyeztetés, így különösen a versenytárgyalás, pályáztatás, árverés során a versenytársak egymás közötti, a kiíróval, a bírálóval vagy más bennfentes, a döntést befolyásoló személlyel való összejátszása nem megengedett.

b) Tilos a versenyeztetési felhívást olyan idopontban vagy feltételekkel közölni, amely nyilvánvalóvá teszi az érdemleges verseny lehetetlenségét.

c) Zártköru vagy meghívásos versenyeztetésre egyenlo esélyu feleket kell meghívni, illetve el kell kerülni a résztvevok olyan összeállítását, amelybol valamely fél gyoztes vagy vesztes pozíciója elore látható.

d) Tilos olyan ajánlatot tenni, amely egy másik résztvevo nyertességét támogatja (pl. ráígéréssel), vagy a kiírás eredménytelenné válását célozza.

e) A versenytárgyalás során biztosítani kell, hogy minden ajánlattevo azonos információkat kapjon. A felhívásoknak, meghívásoknak és ajánlattételi dokumentumoknak ugyanazon idoben kell minden fél számára hozzáférhetonek lenni. A pótlólagos vagy kiegészíto információkat minden fél számára meg kell adni.

f) Ha a versenyt kiíró nem rendelkezik kielégíto pénzügyi fedezettel, nem, vagy csak korlátozottan kíván szerzodést kötni, akkor ezt a kiírásban meg kell jelölni.

g) A versenytárgyalás tárgyául szolgáló megbízást nem lehet más munkák elvégzésével a kiírási feltételeken túl összekötni.

h) Tilos az elkésett, formailag nem megfelelo ajánlatok figyelembevétele. A hiánypótlási lehetoségeket a kiírásban kell közzétenni, vagy minden résztvevo számára arról egyforma és egyideju tájékoztatást kell adni.

i) A kiíró vagy a kiírásban résztvevo vállalkozások ajánlatait nem szabad figyelembe venni.

j) Az elbírálás rendjét, szempontjait és módszereit a kiírásban tudatosítani kell. Csak a nyertessel lehet szerzodést kötni és ebben az ajánlattól eltéro feltételeket nem lehet egyoldalúan, nyomásgyakorlással érvényesíteni.

k) Ha a megkötött szerzodés a kiírási körülményektol eltér vagy utólag lényegesen módosítani kell, akkor új versenytárgyalást kell kiírni.

l) Elvárható, hogy a kiírók a versenytárgyalás minden résztvevojét értesítsék az ajánlatok elbírálásának eredményérol.

3.4.2. A partnerekre és a többi vállalkozóra különösen veszélyesek az engedély nélküli vállalkozások.

a) Egyes vállalkozói tevékenységek gyakorlása külön engedélyekhez kötött, amelyek megszerzése a vállalkozás gyakorlásának elengedhetetlen feltétele és egyben a partnerek biztonságát is szolgálja.

b) Különösen kockázatos, veszélyes és elítélendo, ha a szükséges külön engedélyek megléte nélkül kerül sor teljesítésekre vagy szolgáltatásokra.

3.4.3. Rendkívüli esemény, baleset, kár, vagy hasonló helyzetben elvárható a segítségnyújtás.

a) Segítségnyújtásnak kell tekinteni azt is, hogy a kapcsolatokban egymással méltányosan járnak el a partnerek.

b) A vállalkozó nem használhatja ki az üzleti partnerét vagy versenytársát ért, üzleti tevékenységi körön kívül keletkezett kárt (mint a vis maior), vagy tragédiát annak kiszorítására, megsemmisítésére.

c) Ha a kárt szenvedett fél igényli, akkor méltányos a szerzodési feltételeket újra tárgyalni.

d) A károsultak nem használhatják ki helyzetüket, méltányosságból csak olyan mértéku segítséget vehetnek igénybe, amely nem haladja meg közvetlen káraikat.

3.4.4. A közvagyon, a természeti eroforrások és kincsek károsítása és túlzó, indokolatlan használatuk vagy terhelésük nem megengedett.

a) A jogszabályi eloírásokon túl gondoskodni kell arról, hogy a természeti környezet terhelését a minimálisra csökkentsék. A környezetben okozott károkat helyre kell hozni.

b) A gazdasági szervezetek vezetésében, stratégiájában és mindennapi gyakorlatában érvényesíteni kell a környezet védelmét, a káros anyagok és hatások kibocsátását korlátozni kell.

c) Gondoskodni kell a keletkezo hulladékok kezelésérol, az újrafelhasználhatóságról.

d) A környezet veszélyeztetése a túlzott terheléssel sem megengedheto. El kell kerülni az olyan eljárások, módszerek, anyagok és más források használatát, amelyek a környezetet károsítják.

e) A környezetvédelem területén mások tevékenységében tapasztalt visszásságokat szóvá kell tenni.

f) A producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások által felhasznált anyagokkal, energiával és más eroforrásokkal takarékosan kell bánni, hogy a hulladékok, veszteségek ne gyakoroljanak környezetkárosító hatást.

3.4.5. A környezet élo szereploire, így a növényekre és az állatokra vigyázni kell.

a) Az élo környezet károsítása, irtása csak ellenorzött keretek közt engedheto meg.

b) Az élo természetet a leheto legnagyobb mértékben meg kell hagyni a maga épségében, a szükséges karbantartást és védekezést a lehetoségek szerint ne kémiai anyagokkal végezzék.

3.4.6. A helyi közösségek, iskolák, egészségügyi, szociális ellátó, sport, kulturális, muvészeti és más közjót szolgáló törekvések támogatása minden vállalkozótól erejéhez mérten elvárható.

3.4.7. A fizikailag vagy szellemileg hátrányos helyzetu ügyfelek támogatása

A vállalkozások fordítsanak különös gondot arra, hogy a hátrányos helyzetu, mozgáskorlátozott, vagy más módon fogyatékos vendégek, ügyfelek is jól meg tudják közelíteni a vállalkozás helyiségeit; helyzetükhöz illo és méltó kiszolgálást és ellátást kapjanak. 


IV. A producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások munkájával összefüggo egyéb kapcsolatok

4.1. A közhatalmi szolgálatot ellátó vagy arra hatást gyakorló személyek korrumpálása nem megengedett.

4.1.1. A hatóságok nevében eljáró személyeket a más üzleti partnerekkel egyenlo tisztelettel fogadják és kezeljék.

A hatósági eljárások korrupcióval történo befolyásolása, döntéselokészítok, döntéshozók megkörnyékezése, jogellenes magatartásra történo biztatása vagy erre irányuló érdekeltségnek a kilátásba helyezése nem megengedett.

a) A producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások munkái vagy elszámolásaik számukra kedvezobb értelmezése, elbírálása, ügyeik gyorsabb intézése, vagy esetleg elfektetése céljából nem tehetnek ajánlatokat és nem kínálhatnak juttatásokat közalkalmazottaknak vagy köztisztviseloknek.

b) A megvesztegetési ügyeknek nem csak a ténye, de a híre is igen ártalmas a vállalkozókra, így indokolt a korrupciógyanús ügyek tisztázása.

c) Indokolt és javasolt, hogy a jelentosebb, kivált a közbeszerzési ügyekben kötött szerzodések korrupciót kizáró bekezdéseket tartalmazzanak, illetve olyan nyilatkozatokat, amelyek a megvesztegetést kizárják. A közpénzekbol finanszírozott szerzodések legyenek átláthatóak.

d) A hatóságok képviseloivel az alkudozásoknak nem lehet olyan egyezség jellege, amely az eljáró tisztviselok személyi elonyeihez vagy érdekeltségéhez vezet, még ha az közvetett úton érvényesülne is. Hatóságokkal kapcsolatban a kölcsönösen elonyös megállapodásokat különös gonddal kell értelmezni annak érdekében, hogy a korrupció gyanúját elkerüljék.

4.2. A szakmai, ágazati, területi szervezetekkel való kapcsolatok

4.2.1. A producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások szakmai szervezetekben való részvétele a piaci helytállást és tisztességes megjelenést támogatja, a részvétel a szakmai és közélet hasznos formája.

A Kódex használatában akkor is indokolt a szakmai etikai normákat figyelembe venni, ha az adott vállalkozás vagy vállalkozó nem tagja a szakmai szervezetnek.

4.2.2. A szakmai és érdekképviseleti szervezetben betöltött tisztségek közvetlenül nem szolgálhatják üzleti elonyök szerzését.

a) A szakmai szervezetekben betöltött tisztségek információs elonyöket, esetenként pályázati elbírálási esélyeket vagy más, a vállalkozók szélesebb körét megilleto lehetoségeket kínálnak, amelyeknek a piaci pozíció megerosítésére, üzletek elnyerésére történo közvetlen hasznosítása elfogadhatatlan.

b) Különösen elfogadhatatlan, ha a társadalmi, közéleti tisztségekben szerzett információkat vagy jogosítványokat saját, vagy kapcsolatban álló vállalkozásaik részére bennfentes információként mások háttérbe szorításával hasznosítják. Ennek keretén belül az is elítélendo, ha a bizalmasnak tekintheto információk átadásával, kiszivárogtatásával érdektársaiknak kedvezo helyzetet teremtenek.

4.2.3. A piaci szereplok nevében és érdekében fellépo szervezetek, kivált a fogyasztói képviseletek a közösség számára hasznos munkát végeznek.

a) A producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások magatartásával összefüggo problémák megoldásában jelentos szerepet kell szánni az ellenoldalú vagy panaszos fél érdekeit képviselo szervezeteknek, azok fellépésének. Indokolt álláspontjuk megismerése, a közös megoldások keresése.

b) Az etikai problémák megítélésénél figyelembe kell venni a hasonló eseteket, a precedenseket az egységes megítélés érdekében.

c) A hasonló vagy rokon kérdésekben támaszkodni lehet a közösen vagy korábban kialakított megoldásokra és más szakmai szervezeteket is fel lehet kérni ezek képviseletére.

4.2.4. A Magyar Producerek Szövetsége tisztségviseloitol elvárható, hogy magatartásukkal képviseljék a Kódex eloírásait.

a) A Szövetség tagjai nevében eljáró személyek a Producerek Szövetségenél viselt tisztségükben és a szövetségnél végzett munkájukban lelkiismeretesen kell, hogy dolgozzanak, de ezekkel összefüggésben vállalkozásaik elonyben nem részesülhetnek.

b) Saját vállalkozását vagy személyét illeto kérdésben senki ne járjon el választott Producerek Szövetségében betöltött funkciójából következoen, mert ez összeférhetetlen.

c) A Producerek Szövetsége tisztviseloitol elvárható, hogy gondosan járjanak el akkor is, ha érdekeltségi körükben elfogultságra vagy pártosságra okot adó körülmények állnak fenn. Ilyenkor helyes, ha a Producerek Szövetsége tisztségviseloje elfogultság okán mást kér fel helyettesítésére.

d) A közéleti szerepekben, vállalt funkciókban, így kivált Producerek Szövetsége funkcióiban élvezett közszereplés nem adhat alapot a saját vállalkozás elotérbe helyezésére.

4.3. A producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások közszereplése, sajtó és más nyilvánosság elotti megjelenése

a) A nyilvánosság elotti megjelenés, a közvélemény korrekt tájékoztatása a vállalkozás mindazon ügyeiben, melyek szélesebb közvéleményt érintenek, elvárható.

b) A nyilvánosság tájékoztatása keretén belül a vállalkozás üzleti állapotát, lehetoségeit, esélyeit korrektül kell bemutatni.

c) Tisztességtelen, ha a köztájékoztatás, a mindenkihez eljutható híradások keretében olyan valótlan képet vázolnak fel, amely a partnereket, befektetoket érdekeikkel ellentétes cselekedetekre ösztönzi vagy ilyeneket sugall.

d) Különösen elítélendo olyan megalapozatlan üzleti helyzetek nyilvános bemutatása, amely a befektetoket, szállítókat, hitelezoket reális magatartásuktól eltéro intézkedésekre készteti.


4.4. Csod és felszámolás elott az önmérséklo magatartás elvárható

a) Ha a producerek és az általuk képviselt produkciók valamint vállalkozások állapota valószínusíthetové teszi, hogy a közeljövoben kényszerintézkedésekre, esetleg csod vagy felszámolási eljárásra kerülhet sor, akkor nem tisztességes olyan kötelezettségeket vállalni, melyek teljesíthetosége a megváltozott helyzetben legalábbis kétséges.

b) Kivételt jelent a fentiek alól a válságkezelés érdekében hozott különleges intézkedés. Ebben az esetben azonban elvárható az üzleti partnerek tájékoztatása a fokozott kockázatokról annak érdekében, hogy azt egyrészt mérlegelni tudják, másrészt felkészülhessenek arra. Ez a tájékoztatás azonban indokolatlanul nem kockáztathatja a bajban lévo vállalkozást.

c) Nem elfogadható a kényszerintézkedések elott vagy alatt a vagyon, a tartozások fedezetét szolgáló javak és források kivonása, esetleg más vállalkozásokba való átmentése és ezzel a hitelezok ellehetetlenítése.

d) Nem fogadható el ugyanakkor a vállalkozás megszorult helyzetének a partnerek részérol történo kihasználása, a szokásos üzleti kapcsolatok elokészítés nélküli felmondása, a kialakult és rögzített feltételek jelentos szigorítása és minden más olyan akció, mely a bajban lévo vállalkozó helyzetét tovább nehezíti.

V. Hatálybalépés, eljárási és alkalmazási szabályok

5.1. Hatálybalépés

Jelen Etikai Kódex a Magyar Producerek Szövetsége Közgyulése által elfogadott szabályzat.

5.2. Eljárási szabályok

A Kódex 1. számú függeléke az Etikai Kódexben használt kifejezések értelmezését és magyarázatát tartalmazza, melyek megjelennek az Etikai Bizottság eljárásaiban.

A Kódex 2. sz. függeléke az Etikai Bizottság Eljárási Szabályzata Alapelvei címu dokumentum. Ebben rendezésre kerülnek az etikai eljárások jogi keretei, az eljárások menete, a hatásköri és illetékességi viszonyok, a lehetséges etikai döntések és szankciók típusai, azok érvényesülése, a jogorvoslatok és más eljárási kérdések. 


1. sz. függelék

VI. Az Etikai Kódexben használt kifejezések értelmezése és magyarázata

  • Együttmuködés : a tevékenységek olyan összehangolása, amelyben az érintettek érdekeit kölcsönösen figyelembe veszik.
  • Erkölcs : a társadalmi együttélést, az egyének, csoportok magatartását szabályozó normák összessége, valamint az emberek normaköveto vagy azt sérto viselkedése, illetve ezekrol alkotott véleménye. Az erkölcsi normák egyik része jogszabályban is testet ölt, míg másik része jogon kívüli normaként gyakorol hatást az emberek magatartására. Az erkölcs szóval azonos értelemben szokták használni a morál és az etika szót is. Ez utóbbi másik értelmezése a filozófia egyik ágát, az erkölcstant is jelenti.
  • Erofölény : adott helyzetben az a vállalkozó van erofölényben, akihez képest más versenytárs reálisan esélytelen, illetve bevonása csak jelentos költségtöbbletekkel lenne megoldható, azaz kizárólagos helyzet alakult ki. A legjelentosebb, intézményesült erofölény a monopólium.
  • Gazdálkodó szervezet : gazdasági társaság, szövetkezet, vagy az egyéni vállalkozó által létesített vállalkozás szervezeti kerete, jogi formája.
  • Jóhiszemuség : jogszeru, szokásos és károkozást elkerülo cselekedetet feltételezo üzleti magatartás.
  • Kontárság : szakértelem, szakképzettség és engedély nélkül végzett üzleti tevékenység.
  • Korrupció : a közhatalom, a személyes hatalom vagy az arra gyakorolt befolyás ellenérték vagy ellenszolgáltatás, illetve más jogtalan elony fejében történo megszerzése vagy eladása.
  • Megvesztegetés : jogtalan, ellenérdeket teremto részesedés vagy díjazás felajánlása vagy elfogadása.
  • Nagyvállalat : a saját üzleti körében számottevo, tekintélyes piaci részesedésu, az ágazati átlagot többszörösen meghaladó eroforrásokkal rendelkezo vállalkozás.
  • Partner : vendég, ügyfél, megrendelo, fogyasztó, aki a terméket és/vagy szolgáltatást megvásárolja.
  • Üzleti tevékenység : nyereség és vagyonszerzés céljából, rendszeresen, ellenérték fejében történo termelés, szolgáltatás, forgalmazás.
  • Üzleti titok : olyan tény, adat vagy más információ, amely annak ismerojével fennálló szerzodés vagy megállapodás, pl. munkaviszony alapján jogszeruen vagy illetéktelenül, de akár véletlenül is jutott valamely személy ismeretébe és amelynek harmadik személy vagy más illetéktelenek tudomására jutása az információ jogosultjának üzleti érdekeit veszélyeztetheti. Az üzleti titok védelmében elvárható, hogy annak tulajdonosa a titokban tartás érdekében szükséges intézkedéseket megtegye.
  • Vállalkozás : olyan üzleti tevékenység, amelyik felismeri és kihasználja a piaci lehetoségeket, megszerzi és megszervezi a tevékenységéhez szükséges forrásokat, jellegzetesen kezdeményezo, innovatív szerepet tölthet be és mindezt saját nevében és kockázatára végzi.
  • Vállalkozó : az a személy, aki vállalkozását irányítja és annak ügyeiben felelosen jár el.
  • Versenytárs : azonos vagy átfedo, helyettesíto üzleti területen érdekelt más vállalkozó. 

 

2. sz. függelék

VII. Etikai Bizottság eljárási szabályzatának alapelvei

 

7.1. Az Etikai Bizottság hatásköre és illetékessége 

7.1.1. A Magyar Producerek Szövetsége (továbbiakban: Szövetség) Etikai Bizottsága (továbbiakban: Etikai Bizottság) hatáskörébe tartoznak a Kódexben foglalt etikai szabályok megsértése miatt, e szabályok betartásával, értelmezésével, alkalmazásával összefüggésben a Szövetség tagjai ellen kezdeményezett, illetve két vagy több szövetségi tag között, vagy a Szövetség tagját érinto vitás ügyben az etikai eljárás lefolytatása.

Az Etikai Bizottság nem dönt vagyoni követelés tárgyában. A felek együttes kérelmére állást foglal olyan - vagyoni követeléssel összefüggo - jog, kötelezettség, vagy tény megállapításánál, amelyben a felek az Etikai Bizottság döntését kérik.

Az Etikai Bizottság három fobol áll. Az elnöki tisztet mindenkor a Magyar Producerek Szövetsége Közgyulése által választott személy tölti be. A Bizottság két tagját az Elnökség jelöli.

A jelölt elfogadó nyilatkozat tételével a Bizottság tagjává lesz. Az Etikai Bizottság az Elnök és még két tag részvételével tehát minimum három tagú tanácsban jár el.

A Bizottság saját tagjai közül elnökhelyettest választ. Amennyiben a Bizottság Elnöke összeférhetetlenséget jelent be, a Bizottságot az Elnökhelyettes vezeti. Az Elnökhelyettes akadályoztatása esetén a Bizottság az adott ügyre eseti Elnököt jelöl tagjai közül.

7.1.2. Az eljárás kezdeményezésére a bepanaszolt, vagy egyéb okból érintett, az ellenérdeku félként megjelölt (továbbiakban: bepanaszolt) tag értesítése mellett az Elnökség jogosult.

7.1.3. Ha az etikai ügy érdemi részére vonatkozóan bírósági, vagy más hatósági eljárás van folyamatban, az Etikai Bizottság az eljárását megszüntetheti, vagy a folyamatban lévo eljárás jogeros befejezéséig felfüggesztheti. 

7.2. Az Etikai Bizottság eljárásának kezdeményezése 

7.2.1. Az Etikai Bizottság az eljárást kérelemre, vagy hivatalból indítja meg.

7.2.2. Az Etikai Bizottság hivatalból indíthatja meg az eljárást, ha azt a Bizottság tagja, vagy a Szövetség tisztségviseloje kezdeményezi.

7.2.3. Az eljárás kezdeményezése az Etikai Bizottságnak, vagy Elnökének címzett írásbeli kérelemmel történik.

A kérelemnek minden olyan tényt és adatot tartalmaznia kell, ami az ügy megítélése (eldöntése) szempontjából jelentos, de legalább:

a) az eljárást kezdeményezo és a bepanaszolt nevét (cégnevét), lakóhelyét, székhelyét,

b) az etikai ügy elbírálásához szükséges lényeges információkat, valamint

c) az üggyel összefüggo bizonyítékokat (számla, szerzodés, levél másolata, stb.).

7.2.4. Amennyiben a kérelem nem felel meg a 7.2.3. pontban foglaltaknak, azt az Etikai Bizottság az eljárást kezdeményezonek a hiányok megjelölésével pótlás végett visszaküldi.

Az eljárás megindulásának az minosül, amikor a hiánytalan kérelem az Etikai Bizottsághoz beérkezik.

7.2.5. Amennyiben a kérelemben megjelölt etikátlan cselekmény, magatartás, tevékenység megtörténte óta egy év eltelt, az Etikai Bizottság az eljárás lefolytatását, illetve a szankció alkalmazását mellozheti.

7.2.6. A kérelem beérkezését követoen az Etikai Bizottság megvizsgálja, hogy az ügy a hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. Hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén - az eljárást kezdeményezo egyideju értesítésével - a kérelmet a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkezo kamarának, vagy szervezetnek megküldi. 

7.3. A Vizsgálóbiztos

A vizsgálóbiztos eljárása (vizsgálóbiztosi szak)

7.3.1. A 7.2.1. pontja szerinti eljárásban a bepanaszolti válaszirat beérkezte, vagy az Etikai Bizottság által megadott határido eredménytelen letelte, a 7.2.2. pontja szerinti eljárásban a hiánytalan kérelem beérkezte után az Elnök a bizottság tagjai közül haladéktalanul kinevezi az ügyben eljáró vizsgálóbiztost, a feleket errol értesíti és a válasziratot a panaszosnak megküldi. Az Elnök több vizsgálóbiztost is kinevezhet. Amennyiben az elnök vizsgálóbiztost nem nevez ki, annak feladatait saját maga látja el. A vizsgálóbiztos kijelölésekor köteles összeférhetetlenségérol, érdektelenségérol és elfogulatlanságáról nyilatkozni.

 

7.3.2.1. A vizsgálóbiztos feladata a 7.2.1. pontja szerinti eljárásban az etikai ügy gondos felderítése (a tényállás tisztázása), a felek, illetve - szükség esetén – érdektelen és elfogulatlan tanú, illetve szakérto meghallgatása; egyezség létrehozására irányuló egyezteto tárgyalás tartása, a döntéshez szükséges adatok beszerzése, a bizottság számára eljárása eredményét és határozott döntési javaslatot tartalmazó határozati javaslat készítése.

 

7.3.2.2. A vizsgálóbiztos köteles a feleket egyezteto tárgyalásra összehívni, ha ezt mindkét fél egybehangzóan kéri. A felek meghallgatásán, illetve az egyeztetésen a vizsgálóbiztos biztosítani köteles, hogy a felek érdemben eloadhassák álláspontjukat. A felek tényállításaik igazolására - saját költségükre - tanút, szakértot vehetnek igénybe. A vizsgálóbiztos szakérto bevonására jogosult. A szakérto köteles nyilatkozni összeférhetetlenségérol, érdektelenségérol és elfogulatlanságáról. A felek a meghallgatáson, illetve az egyezteto tárgyaláson a tanúhoz, a szakértohöz kérdéseket intézhetnek, a másik fél által bizonyítékként bemutatott okiratba betekinthetnek. A vizsgálóbiztos az egyeztetésrol emlékeztetot készít, amely tartalmazza az egyeztetés helyét, idejét, a résztvevok nevét, eljárásbeli állásának megnevezését, az egyezetés során elhangzott nyilatkozatok lényegét. Amennyiben a felek egyezséget kötöttek, a vizsgálóbiztos határozati javaslatát e megszüntetési okkal terjeszti a bizottság elé.

 

7.3.2.3. A 7.2.2. pont szerinti eljárásban a vizsgálóbiztos állásfoglalás tervezetet készít.

 

7.3.2.4 A vizsgálóbiztos a kijelölésétol számított 15 napon belül köteles határozati javaslatát, illetve állásfoglalásának tervezetét elkészíteni. A határidot a vizsgálóbiztos egy alkalommal legfeljebb 15 nappal az Elnök egyideju írásbeli tájékoztatása mellett meghosszabbíthatja, ha az a tényállás tisztázása, vagy egyeztetés lefolytatása miatt szükséges. További hosszabbításról különösen indokolt esetben csak az Elnök intézkedhet.

 

7.4. Az Etikai Bizottság tárgyalásának elokészítése

Az ülés elokészítése

7.4.1. A bizottság ülését az Elnök készíti elo, melynek során meghatározza az ülés napirendjét. A napirendre fel kell venni az elozo ülésrol készült emlékezteto jóváhagyását, az elnök beszámolóját azokról az ügyekrol, amelyben az eljárás nem volt megindítható, vagy a vizsgálóbiztosi szak elott megszüntetésre került, továbbá a vizsgálóbiztosi határozati javaslattal, illetve állásfoglalás tervezettel döntésre elokészített ügyeket. Az Elnök az ülés elokészítése során megtesz minden egyéb olyan intézkedést, amely az etikai ügyek egy ülésen való tárgyalását és lezárását elosegíti.

 

7.5. Az Etikai Bizottság tárgyalása

Az ülés lefolytatása, döntés etikai ügyben

7.5.1. A Bizottság határozatképes, ha az ülésén tagjainak több, mint fele jelen van. A tárgyalást az Elnök vagy az általa megbízott tag vezeti. A bizottság az etikai ügyben határozatképes ülésén nyílt szavazással szótöbbséggel dönt, melynek eredményeként a 7.2.1. pont szerinti eljárásban határozatot, a 7.2.2. pontjai szerint eljárásban állásfoglalást hoz. A bizottság az írásba foglalt határozatát, illetve állásfoglalását a feleknek, illetve az állásfoglalást kéronek lehetoleg a határozat meghozatalát követo 15 napon belül kézbesíti.

 

7.5.2. Az ülésnek a 7.2.1. pont és 7.2.2. pont szerinti ügyek tárgyalását képezo szakasza nyilvános. Az elnök a felek, vagy a tagok bármelyikének kérelmére az ügy tárgyalásának idejére zárt tárgyalást rendelhet el. A képviseletre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 66.-67.§-ai és azóta történt módosításai megfeleloen irányadók. Az Elnök az ülések idopontját, helyét és a nyilvánosságra való utalást a szervezet újságjában, egyéb kiadványában, az interneten, stb. hozza nyilvánosságra. Az ülés idopontjáról a feleket az ülést megelozo, megjelenést lehetové tevo ésszeru idon belül tájékoztatni kell.

 

7.5.3. A Bizottság dönthet úgy, hogy a vizsgálóbiztosnak a 7.3. pontban írt feladatait a Bizottság ülésén saját maga látja el.

 

7.5.4. A bizottság muködésének, ülésezési rendjének, az ülések elokészítésének és lefolytatásának egyéb szabályait, a titokvédelmi, adatkezelési és irattározási rendelkezéseket a bizottság külön szabályzatba foglalt ügyrendje tartalmazza, melyet a bizottságok a helyi sajátosságok szerint e szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével alakítanak ki .

 

7.6. Összeférhetetlenség 

7.6.1. Az etikai-fegyelmi eljárás megkezdésekor az etikai-fegyelmi bizottság elnöke köteles vizsgálni, hogy az etikai-fegyelmi bizottság bármelyik tagjával szemben nem merül-e fel személyi összeférhetetlenség.

 

7.6.2. Az eljáró etikai-fegyelmi bizottság tagjai az eljárás megkezdésekor jegyzokönyvben kötelesek nyilatkozni arra vonatkozóan, ha velük szemben elfogultsági ok fennáll. Amennyiben az etikai-fegyelmi eljárásban résztvevok bármelyike az etikai-fegyelmi bizottság tagjával szemben összeférhetetlenségi okot jelentett be, akkor erre vonatkozóan az érintett tag a bejelentéstol számított 8 napon belül köteles nyilatkozni. Ha vita merül fel az összeférhetetlenséget illetoen, akkor ebben az etikai-fegyelmi bizottság elnöke dönt, mely döntését az eljárást befejezo határozatban köteles indokolni.

 

7.6.3. Személyi összeférhetetlenség áll fenn az etikai-fegyelmi bizottság tagjával szemben, ha:

- a panaszos vagy a panaszolt Ptk. 685.§ b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója,

- a panaszos vagy a panaszolt cégtársa, munkatársa, munkáltatója, alkalmazottja,

- egyéb személyes okból elfogultnak vallja magát.

 

7.6.4. Összeférhetetlenség miatt kifogást tehet a panaszos, a panaszolt, az etikai-fegyelmi bizottság tagja az etikai-fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétol számított 8 napon belül.

- az összeférhetetlenségi kifogást írásban kell benyújtani, az eljáró etikai-fegyelmi bizottsághoz.

- az összeférhetetlenségi kifogást az eljáró teljes etikai-fegyelmi bizottság ülése vizsgálja. 

7.7. Az Etikai Bizottság határozata 

7.7.1. A bizottság eljárása során megállapított tényállás alapján indokolással ellátott határozatában:

a)  megállapítja, hogy nem történt etikai vétség,

b)  etikai vétséget állapít meg,

c)  az eljárást megszüntetheti, ha a panaszos a kérelmét visszavonja, vagy a felek az eljárás során egyezséget kötöttek, illetve az eljárást megszünteti, ha lefolytatása (a tényállás megállapítása) lehetetlen, illetve az eljárás folytatására bármely okból nincsen szükség,

d)  állásfoglalást hoz.

 

Az Etikai Bizottság határozatait és állásfoglalásait minden esetben továbbítja a szervezet Elnökségének, amely az Alapszabály szerint szankciót (szankciókat) alkalmaz, vagy javaslatot tesz a Közgyulésnek az Alapszabályban a Közgyulés hatáskörébe tartozó szankció (szankciók) alkalmazására.

7.7.2. A határozat felülvizsgálata 

7.7.2.1. Ha a bizottság észleli, hogy határozata a Gktv. rendelkezésébe, más jogszabályba, az MPSZ alapszabályába, más önkormányzati szabályzatába, vagy a Kódexbe ütközik, döntésének felülvizsgálatát az eljárás szükséges mértéku megismétlésével saját hatáskörében elvégzi.

7.7.2.2. A szervezet tagja kérheti a bíróságtól az Etikai Bizottság által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely a Gktv. rendelkezéseibe, más jogszabályba, a szervezet alapszabályába, más önkormányzati szabályzatába, vagy az Etikai Kódexbe ütközik. Perindítás elott a sérelmet szenvedett tag köteles a jogsértést a jogsérto határozatról történt tudomásszerzéstol számított 30 napon, de legkésobb a határozat meghozatalától számított 6 hónapon belül az Elnökségnek bejelenteni.

 

7.7.3. A határozat, állásfoglalás kijavítása

A határozat, vagy állásfoglalás kézhezvételétol számított 15 napon belül bármelyik fél, vagy az állásfoglalást kéro írásban kérheti a bizottságtól, hogy a határozatban, vagy állásfoglalásban eloforduló bármely névcserét, névelírást, szám-, vagy számítási hibát, vagy más hasonló elírást javítson ki. A bizottság e határidon belül a kijavítást maga is elvégezheti és a kijavított határozatot a feleknek, illetve az állásfoglalást kéronek megküldi.

 

7.7.4. A határozat, állásfoglalás nyilvánosságra hozatala.

Az Etikai Bizottság által meghozott határozatot vagy állásfoglalást a kijavításra adott 15 napos határidő lejártakor az Elnök a szervezet újságjában, egyéb kiadványaiban, az interneten, stb. hozza nyilvánosságra.